Futballmaffiózó célkeresztben

Rövid ismertető a címszereplőről:

Solti Dezső, egy tehetős balmazújvárosi család sarja, 1949-ben menekült el Magyarországról, és külföldön rövidesen titkokkal teli életbe kezdett. A milliárdos Moratti család befolyása alatt hamarosan az olasz futball legbelsőbb köreibe került, ahol sötét üzelmeivel és éles eszével a megvesztegetés mesterévé vált. Az 1960-as években hírhedtté vált az FC Internazionale „menedzsereként”, de a Juventus és az olasz szövetség köreiben is feltűnt ballonkabátos alakja. Solti fő célpontjai a nemzetközi futballmeccsek játékvezetői voltak, akiket kenőpénzzel próbált befolyásolni. Azonban 1973-ban végzetes hibát követett el, amikor megpróbálta lefizetni a portugál játékvezetőt, Francisco Lobót. Ez a lépése végül lehúzta a függönyt a színjátékára. Olaszország mellett Magyarországon is aktívan tevékenykedett: csempészetben és politikai machinációkban is részt vett, végül saját bűneinek  hálójában akadt fenn, és bukása elkerülhetetlenné vált.

Szinopszis:

Az 1960-as évek magyar labdarúgása még mindig a világ élvonalához tartozott: olimpiai bajnokok, Aranylabda-győztes és világválogatott játékosok tették naggyá hazánk futballját. Ám kevesen tudják, hogy a magyar játékvezetők is a világ elitjébe tartoztak – és még kevesebben ismerik a háttérben zajló maffiaszerű alkuk sötét titkait. 

Ezeknek az árnyékban kötött megállapodásoknak központi figurája volt Solti Dezső. 

Vannak emberek, akiket a történelem könyörtelenül sodor egyik oldalról a másikra, és a rossz szövetségesévé válnak. A balmazújvárosi Solti Dezső élete éppen ilyen volt: túlélte a huszadik század minden viharát, és ezek a forgószelek mindig az események középpontjába repítették. Két  világháború, koncentrációs tábor, ÁVH – Solti mindezeket túlélte, miközben egyre mélyebbre süllyedt az alvilágban. 

Pedig családi háttere biztosította volna számára a tisztes polgári életet, ám a történelem viharaiban végül Olaszországba menekült, ahol a bűn világában talált új otthonra. Magyar táncosnőket közvetített Európa éjszakai lokáljaiba, miközben az éjszakai élet, prostitúció, csempészet és sportfogadás rejtélyes világában tevékenykedett.

Solti alakjában felfedezhetjük a Piedone-filmek maffiózó karaktereinek egyes vonásait is. Ő volt egyszerre Don Pastrone, a sportfogadásokkal machináló antikgyűjtő; Ferdinando, a Báró, a hirtelen meggazdagodott leánykereskedő; Tom Ferramenti, az éjszakai élet pitiáner bűnözője; Csonkakezű, a hataloméhes bandavezér; és Púpos
Peppino, az állandóan fecsegő, fontoskodó kisember. 

Az 1960-as évek olasz futballmaffiájának egyik legismertebb alakja lett Solti Dezső, aki a háttérből, láthatatlanul húzta a szálakat. Kilóra vásárolta meg a játékvezetőket, és így nélkülözhetetlen láncszemmé vált az alvilág gépezetében. A megvesztegetett bírók között magyarok is akadtak, akik néha aktívan, néha kevésbé aktívan segítették az olasz klubok zavaros ügyleteit. Solti nemzetközi szélhámosként és „futballmenedzserként” járta Európát, aki az FC Internazionale oldalán a semmiből tört fel a futballvilág csúcsára – hogy aztán megszégyenülve hulljon vissza a mélybe.

Ez a páratlan életút szokatlan szemszögből mesél az 1960-as évek Magyarországáról. Solti, a távoli országokból visszatérő izgága figura királyként vonult haza, pedig valójában csak egy egyszerű gyalog volt a társadalom sakktábláján. Az itthon töltött idő alatt azonban olyan kalandok várták, melyek filmbe illő fordulatokat tartogattak: rejtélyes üzletek,  betörések, és a szerelem árnyalatai ölelték körül, miközben a sötét világ hálójában egyre mélyebbre süllyedt.

A Solti-könyvről

A kutatás a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) felkérésére történt.
A megjelenés a HM Sportért Felelős Államtitkársága Magyar Sportújságírók Szövetsége (MSÚSZ) Nagy Béla-program keretében jön létre.

Forrásanyag:
A könyv tartalmának bázisát az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) egykor szigorúan titkos iratai adják.